OKTI utazásai a vállalatirányításban

Valósággal ég a világháló a sok szakértőtől, a sok képzési lehetőségtől. Tanácsadó cégek tömkelege bombáz mindenféle világmegváltó ajánlattal, mindenki tudja a megoldást a te problémáidra.

De kérdem én, mégiscsak nem a saját vállalatodról van szó? Gondolod, hogy egy külső tanácsadó egyből átérzi a vállalkozásod lényeglét, működését? Szerencsés eset ha találsz egy valódi szakembert, akinek mellesleg épp a te szakterületeden, piacágadban is van némi tapasztalata, hanem egy szép összeg lecsengetése fejében kapsz egy általános képzést semmi felelősségvállalással és ha nem jön össze a gyakorlatban, akkor elmondják, hogy rosszul értelmezted az egészet.

Természetesen szükséges és jó bevonni külső segítséget bizonyos területeken, de csakis azután, hogy az alapok rendben vannak. A vállalatod alapjait te fekteted le és te kell szilárdan tartsad. 

Neked kell meghatározd, hogy egyáltalán miért vállalkozol, mi az amit felvállalsz és képviselsz ezáltal, mi a célod. Mi az az érték amit teremtesz és főleg az ügyfeleid ebből mit tartanak értéknek. Te kell tarts a kontrollt, te kell kiérdemeld az emberek tiszteletét, neked kell elől állni és irányítani a csapatot ha gond van. A vállalatod teherbírása olyan lesz, amilyen alapokat lefektetsz

Vizsgáld meg jól az alapokat, kőkeményen és őszintén.

A minap olvastam, hogy a világ legrégebbi családi vállalkozását mely több mint 1300 éves a 46 -ik generáció vezeti sikeresen, a japán Komatsu tartományban működtetett Housi Onsen szállodát. 

Ha érdekel a történetük ajánlom figyelmedbe az alábbi videót:

Erdélyi viszonylatban a vállalkozói kultúra mondhatjuk, hogy negyed évszázados. Nem nagyon tudok régről fennmaradt családi vállalkozásokról, a múlt rendszer erről elég jól gondoskodott. Azok akik a 90-es években kezdtek cégeket alapítani és lassan a saját lábukra állni úgy gondolom, hogy a bőrükön tapasztalták meg  a vállalkozói élet buktatóit. A bátraké volt az élmezőny...

De mi történik most, lassan elérkezünk arra a pontra, hogy generációváltás lesz. Azok a vállalatok, melyek túlélték az elmúlt 10-20 évet lassan válaszúthoz fognak érkezni. Átveszik őket az örökösök, eladásra kerülnek vagy megszűnnek.

Vajon sikerült az elmúlt évtizedekben olyan szilárd alapokat lefektetni a cégjeink számára, hogy azt bátran és emelt fővel átadhatjuk a gyerekeinknek? Vajon át tudtuk adni a tudást és a tapasztalatot vagy egyszerűen nem volt rá időnk? Vajon van elég alázat a következő generációban, hogy ezt a felelősséget a vállára vegye és a legjobb tudása szerint vigye tovább? 

Vajon van még idő pótolni a hiányosságokat?

Ismerek olyan vállalkozót aki lassan 25 éve különböző cégeket vezet, volt időszak amikor az alkalmazottainak száma elérte a 30 főt. Ami az érdekessége a történetnek, hogy a cégek mindig a háza udvarán működtek, az iroda mindig össze volt folyva a lakással. A feleség és a gyerekek első kézből kapták mindig a céges problémákat. Az illető mindig úgy érezte, hogy kicsúszik az ellenőrzése alól a vállalkozás, ha egy külső telephelye lenne. Félt, hogy nem tudja nyomon követni az eseményeket, ezért sosem volt prioritásként kezelve egy külső munkapont.

Elgondolkodtatott ez a helyzet, nincs olyan vállalkozás és nincs olyan család, ahol ne lennének problémák. Ha a kettő egy helyen van, akkor akarva - akaratlanul még egy adag feszültséget viszünk át egyikből a másikba. Feszültségek között meg nehéz megfelelő döntéseket hozni ugyebár.

Vannak persze pozitív példák ilyen esetekre, de szerintem oda az első perctől leszögezett ,nagyon pontos szabályok szerint kell összhangba hozni a két dolgot, az pedig tapasztalatot és nagyon nagy önfegyelmet igényel.

Anyagi megfontolásból nyilván, hogy előnyös otthon kezdeni vállalkozni, nincsenek plusz kiadások, bérek stb. Véleményem szerint rövidtávú cél kellene legyen minden startup esetében, amely komolyan veszi a tevékenységét, hogy amint teheti külön helyiségbe költözik. Nem előnyös megszokni, hogy kilépünk a hálószobából és már félig a cégben mosunk fogat. 

Ha a céges morál oldalát nézzük semmilyen szinten nem előnyös, hogy minden kolléga félig bele van folyva a magánéletünkbe, ez egyébként nekik is meglehetősen kellemetlen.

Őrizzük meg a családunk és az otthonunk nyugalmát, ne a családi ebéd alatt kezdjük telefonon vitatni a céges problémákat. Voltaképpen a vállalkozás egy eszköz bizonyos célok eléréséhez, ezt nem árt észben tartani.

Cégvezetőként mi szabjuk meg ezeket a határokat, mi is fogjuk viselni a következményeket, ha elbaltázzuk. Gondolkodj el, hogy miért vállalkozol, mi az ami igazán fontos az életedben és ezek a határok szépen kirajzolódnak.